Szombati színjáték

SZOMBATI SZÍNJÁTÉK A SZTEHLÓVAL

„Az ég alatti tökéletes művészi szépsége eddig még
minden esetben a gyermeki lélekből fakadt…”

Az V. században élt Vei Hung gondolataival toborzott a Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola közös SZÍNJÁTÉKRA 2016. március 5-re a Rózsa Művelődési Házba színjátszó csoportokat.

Hagyományteremtő céllal hívogattuk az érdeklődőket. Olyan alkalmat kívántunk teremteni, ahol az érdeklődő gyermekek és pedagógusok szereplési lehetőséget kapnak és hangulatos délelőttöt tölthetnek el egymás társaságában. A felhívásra 4 csoport jelentkezett.

A Fesztivál a „Férfi öltöző” nevű diákzenekar – a kerületi KI MIT TUD különdíjasai -ráhangoló produkciójával kezdődött.

A fellépők között köszönthettük Kastélydombi Általános Iskola 2. osztályosait, akik immár második éve drámajátékoznak, színjátszóznak. Különös ismertetőjegyük az eszköz nélküli játék. Testükkel, mimikával, gesztusokkal játszanak. Így hát nem baj, ha valaki alapvetően halk, sőt az se, ha nem túlságosan nyugodt. Mesefüzér címmel 4 rövid magyar népmese képei elevenedtek meg előadásukban. Felkészítőjük Madarász Melinda volt.

 A Sztehlo Gábor Evangélikus Általános Iskola 2.a osztálya a majmok birodalmába, a dzsungelbe varázsolt el bennünket. A kis majmocskák Dés László zenéjére mutattak be egy közös táncot a Dzsungel könyve című musicalből. A koreográfiát Horváth Andrea készítette és tanította be.

 A 6.osztályosok Ludas Matyija háromszor verte le a ludak árát Döbögi uramon – őket Strauszné Garamvölgyi Gréta tanárnő inspirálta az előadásra. Színjátszó társulatuk az idén alakult, hogy egy karácsonyi felkérésnek eleget tegyen. A nagy lelkesedés életben tartotta a csapatot, így örömmel vágtak bele 5 hete ennek az örök klasszikus mesének a megtanulásába.

A kórus és színjátszó csoport közös produkciójával, a Valahol Európában musical feldolgozásával – melyet Velkey Zsuzsa tanárnő tanított be – iskolánk névadójára, Sztehlo Gábor gyermekmentő lelkészre is emlékezett. A lelkes színjátszók csapata is bebizonyította, hogy a zene, a hit erejével sikerült közösséget teremteni, így menekültek meg együtt a háború árvái és így lesz erős az összetartozás a művészetet kedvelők között is.

A fesztivál közös daltanulással kezdődött és közös énekléssel ért véget, mert  „minden álmunk, hogy te is énekelsz velünk…”

A szombati színjáték az áldozatos szülők és pedagógusok, iskolai segítők által biztosított gazdag szeretetvendégséggel ért véget.

Szöveg: Zámbóné Karner Anikó. Fotó: Csikós Andrea és Palotai Attila


Comments are closed.